Október vége táján mindenkit foglalkoztat a kérdés, amely az üzletet és a magánéletet egyaránt
érinti: ha magyarok vagyunk, tartsunk-e Halloweent? Minden évben parázs viták övezik az interneten
mindenütt az október végén felmerülő kardinális kérdést a magyarok körében: Halloween vagy
Mindenszentek?
November elseje a Mindenszentek a katolikus egyházban, vagyis az összes üdvözült lélek emléknapja,
míg a november másodikán esedékes halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az
elhunytakról való megemlékezéssé. Ilyenkor virággal és gyertyákkal tisztelgünk elhunyt szeretteink,
barátaink, ismerőseink előtt a temetőkben.
Az angolszász ünnep, a Halloween, amely október 31-re tehető, egy ősi kelta hagyományból alakult ki
és hódított teret magának világszerte. Az ősi kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei
visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, azok félelmükben beöltöztek különféle álcázó
maskarákba, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit.
Mára ez az ünnep az édességgyűjtésről szól és a beöltözős mulatságokról a felnőttek, no meg a
gyerekek számára egyaránt.
Látjuk tehát, hogy a két ünnep még ha hasonlít is, kiindulópontjaiban mégis különbözik egymástól és
teljesen máshogy viszonyul az elmúlás kérdéséhez, mely mindkettőnek alapjában gyökerezik.
Sokan ellenzik a Halloweent, mondván, hogy nem a saját országunk hozadalma, nem a magyar
kultúrkör része és elveszi a figyelmet a november elején tartott saját ünnepeinkről, azonban ez nem
feltétlenül igaz. A Mindenszentek, a Halottak napja és a Halloween más-más oldalról közelítik meg a
halál és az elmúlás kérdését, így nem jelenthetjük ki, hogy egyik jobb vagy éppen rosszabb a
másiknál.
Mindenki másképpen dacol az ilyenkor feltörő érzelmekkel, máshogyan birkózik meg velük. Miért is
kellene tehát választanunk? Bár a Halloween valóban egy angolszász területen őshonos ünnep,
azonban, ha azt nézzük, hogy a karácsony maga is pogány örömnap volt eredetileg, akkor a
Halloween töklámpásaival és jelmezeivel ugyanúgy beépülhet bármelyik ország kultúrájába, mint
ahogy az elődei tették több száz évvel ezelőtt.
A Halloween nem mellesleg a fogyasztói társadalomnak is az oszlopos részét képezi; évről-évre
érezhetően többen fogékonyak a vidámságra és a jelmezes mókázásra, így a cégek egyre erősebben
ragadják meg minden évben a témát. Edinburgh-ban például városszerte szellemtúrákon vehetünk
részt gyalogosan vagy akár busszal is, a cseh fővárosban pedig alternatív múzeumtúrákat kínálnak, de
Berlinben például az állatkertet varázsolják igazi szellemerdővé a látogatók számára. Esetleg láttátok
már a Lux ikonikus kampányát a láncfűrészes gyilkossal és a lánnyal a zuhanyzó alatt?

És mit szólnátok hozzá, hogyha a megfelelő kozmetikumok mindenkit zombiból királylánnyá
változtatnának három képkocka alatt?

A Halloween ereje talán abban rejlik, hogy rengeteg oldalról megközelíthető az ijesztőtől kezdve a
szellemesen át az aranyosig. Nézzük meg például az Oreo kampányát, amiben a kedvenc kekszeinket
egyszerűen szörnyeteggé változtatták, vagy a Guiness sörök mellé adott „sötét árny”
poháralátéteket, amelyek nemcsak rémesen hangulatosak, de reklámnak is nagyon frappánsak.

Építsünk-e a Halloweenre üzletünk szempontjából? Nos, ez csak attól függ, hogy milyen a
hallgatóságunk, milyen emberekkel dolgozunk és ez a közeg mennyire rugalmas vagy befogadó ezzel
a témával kapcsolatban. Annyi biztos, hogy nem létezik olyan dolog, amivel ne lehetne kombinálni a
Halloween egy részét. Csak magunknak dönthetjük el, hogy építünk-e erre vagy maradunk a
hagyományoknál.

Források: https://blog.printsome.com/halloween-marketing-
campaigns/?fbclid=IwAR2EdXUvtJIqUV0MwNhkyf2lCBmkq6N1wzehUpcWXzmlat9zi_2_MfSw1qw
https://www.campingandcaravanningclub.co.uk/ukcampsites/camping-by-season/halloween-
camping/
https://glampinghub.com/blog/best-halloween-destinations-europe/