szept 17, 2026 | BLOG
Karácsonykor nem feltétlenül az a kampány nyer, amelyik a legnagyobb kedvezményt adja. Sokkal többet számít, hogy az ajánlat illeszkedik-e a célcsoporthoz, jókor találkozik-e vele a vásárló, és végig van-e gondolva az egész út az első találkozástól a rendelésig.
2026 karácsonyi időszakában mi azokban a kampányokban látjuk a legtöbb lehetőséget, amelyek nem egyszerűen egy „-20%” felirat köré épülnek, hanem segítik a vásárlást, növelik az ajánlat értékét, vagy okot adnak arra, hogy a vevő visszatérjen. A Mazurinál nem abból indulunk ki, hogy decemberben mindenkinek kell egy kuponkód. Először azt nézzük meg, mi a kampány üzleti célja. Több új vásárlót szeretnénk? Magasabb kosárértéket? A meglévő ügyfeleket aktivizálnánk? Adatbázist építenénk? Vagy már a januári értékesítést készítenénk elő? A kampánymechanika csak ezután következik.
Összegyűjtöttünk 10 olyan karácsonyi kampánytípust, amelyekkel szerintünk 2026-ban érdemes számolni.
1. Ajándékválasztó kampány: segítsünk dönteni
Karácsony előtt az egyik leggyakoribb probléma nem az, hogy az emberek nem akarnak vásárolni. Hanem az, hogy nem tudják, mit válasszanak. Ezért az egyik legerősebb karácsonyi kampány nem feltétlenül egy akció, hanem egy jól felépített ajándékválasztó rendszer.
Lehet például:
- ajándékötletek 10 000 Ft alatt;
- ajándékok férfiaknak vagy nőknek;
- ajándékok kollégáknak;
- ajándékötletek gyerekeknek korosztály szerint;
- ajándékok sportolóknak;
- ajándékok gazdiknak;
- „Mit vegyek annak, akinek már mindene megvan?” válogatás;
- személyre szabott online ajándékválasztó.
Ez nemcsak kommunikációs szempontból működhet jól. SEO- és GEO-oldalról is érdekes, mert pontosan olyan kérdésekre ad választ, amelyeket az emberek keresőkben és AI-alapú felületeken is feltesznek. Egy jól felépített ajándékválasztó landing oldal ráadásul hirdetések céloldalaként, organikus tartalomként, hírlevélben és social media kampányban is használható.
Kinek ajánljuk?
Elsősorban olyan webshopoknak, amelyeknek szélesebb termékkínálatuk van, és ahol a választás önmagában nehézséget jelenthet.
2. Karácsonyi csomagajánlat: kedvezmény helyett több érték
A karácsonyi időszak könnyen árversennyé válhat. Ha minden konkurens 10, 20 vagy 30 százalékos kedvezményt kommunikál, nehéz pusztán egy újabb százalékkal kitűnni. Ilyenkor érdemes azt végiggondolni: tudunk-e többet adni anélkül, hogy egyszerűen lejjebb vinnénk az árat?
Például:
- több termékből összeállított ajándékcsomag;
- limitált karácsonyi csomag;
- ajándék termék a vásárláshoz;
- ajándékcsomagolás;
- ingyenes szállítás;
- extra szolgáltatás;
- személyre szabható kiegészítő;
- csak karácsonykor elérhető összeállítás.
Egy jó bundle ráadásul nemcsak vonzóbb ajánlat lehet, hanem az átlagos kosárértéket is növelheti. Egy kozmetikai márka például három külön termék helyett kínálhat komplett téli bőrápolási csomagot. Egy gasztro webshop tematikus ajándékdobozt. Egy szolgáltató pedig alap szolgáltatás mellé extra konzultációt vagy kiegészítő szolgáltatást.
Nem feltétlenül olcsóbbnak kell lenni. Jobb ajánlatnak kell érződnie.
3. Kosárérték-növelő kampány: adjunk többet, ha többet vásárol
Karácsonykor nem kizárólag a rendelések száma lehet fontos KPI. Sok webshopnál legalább ennyire fontos az átlagos kosárérték növelése.
Erre jól működhet például:
- 20 000 Ft felett ajándék;
- 30 000 Ft felett ingyenes szállítás;
- két termék mellé a harmadik kedvezményesen;
- bizonyos értékhatár felett prémium ajándékcsomagolás;
- több termék vásárlásakor növekvő kedvezmény.
A lényeg, hogy az értékhatár ne hasraütésszerűen szülessen. Ha az átlagos kosárérték jelenleg 18 000 Ft, egy 20–22 000 Ft-os ösztönző reális lehet. Ha 12 000 Ft az átlag, a 40 000 Ft-os ajándékhatár valószínűleg nem fog sok vásárlót megmozgatni. Mi ezért az ilyen kampányok előtt mindig megnéznénk a korábbi rendelési adatokat is.
A jó karácsonyi ajánlat nemcsak látványos, hanem üzletileg is tudatosan van kiszámolva.
4. Remarketing kampány azoknak, akik már majdnem vásároltak
Karácsony előtt sokan napokon vagy heteken keresztül nézelődnek. Összehasonlítják az árakat, több webshopban megnyitják ugyanazt a terméktípust, elmentenek ötleteket, kosárba tesznek termékeket, majd később térnek vissza. Ezért a remarketing különösen fontos lehet. De nem mindenkinek ugyanazt az üzenetet mutatnánk.
Más kommunikációt kaphat:
- aki csak meglátogatta a weboldalt;
- aki egy konkrét terméket nézett;
- aki több alkalommal visszatért;
- aki kosárba tett valamit;
- aki már vásárolt korábban;
- aki feliratkozott a hírlevélre, de még nem rendelt.
Egy kosárelhagyónak például nem feltétlenül kell bemutatni újra a márkát. Nála sokkal relevánsabb lehet a szállítási határidő, egy plusz előny vagy egyszerűen egy emlékeztető. A remarketing lényege nem az, hogy még egyszer megmutassuk ugyanazt a kreatívot, hanem hogy az adott vásárlási helyzethez igazítsuk az üzenetet.
5. Szegmentált karácsonyi email kampány
Decemberben a postaládák is megtelnek akciókkal. Egy általános „Karácsonyi kedvezményünk elindult!” levél könnyen eltűnik a többi között. Sokkal érdekesebb lehet, ha nem minden feliratkozó ugyanazt az ajánlatot kapja.
Szegmentálhatunk például:
- korábbi vásárlókra;
- még nem vásárló feliratkozókra;
- VIP ügyfelekre;
- régen vásárlókra;
- termékkategória alapján;
- kosárérték alapján;
- vásárlási gyakoriság szerint.
Egy karácsonyi email kampány ráadásul nem feltétlenül egyetlen levélből áll.
Például:
1. levél: ajándékötletek, inspiráció
2. levél: karácsonyi ajánlat vagy csomag
3. levél: legnépszerűbb termékek
4. levél: utolsó rendelési határidő
5. levél: digitális ajándékkártya azoknak, akik lemaradtak
Így nem minden email ugyanazt a célt szolgálja.
6. Videós karácsonyi kampány: ne csak mutassuk a terméket, használjuk is
Karácsonyi kreatívból könnyű belecsúszni a klasszikus sablonba: fenyőág, csillogás, piros masni, termékfotó. 2026-ban mi ennél jóval inkább tartalomalapú kampányokban gondolkodnánk.
Például:
- „3 ajándékötlet 15 000 Ft alatt” videó;
- termék használat közben;
- ajándékcsomag kibontása;
- előtte-utána tartalom;
- creator vagy UGC jellegű bemutató;
- „ezt választanám anyukámnak / páromnak / kollégámnak” videó;
- több termék összehasonlítása;
- rövid problémamegoldó videók.
Ezek organikus Reels-, TikTok- vagy Shorts tartalomként is működhetnek, de a jól teljesítő kreatívokat hirdetésben is tovább lehet vinni. Mi ezért nem feltétlenül választanánk külön a karácsonyi social tartalmat és a performance kampányokat. A tartalom megmutathatja, mire reagál jól a közönség, a hirdetés pedig felerősítheti azt.
7. „Eddig rendeld meg, hogy odaérjen karácsonyra” kampány
Sürgetésből karácsonykor sincs hiány.
- „Már csak ma!”
- „Utolsó esély!”
- „Már csak 6 óra!”
Ezek könnyen elvesztik a hatásukat, főleg ha a vásárló pontosan tudja, hogy másnap újra elindul egy „utolsó esély”. Van azonban egy teljesen valós határidő: meddig kell leadni a rendelést ahhoz, hogy biztosan megérkezzen karácsony előtt? Erre pedig önálló kampányt is lehet építeni.
Például:
- utolsó rendelési nap kommunikáció;
- visszaszámlálás a szállítási határidőig;
- expressz szállítás kiemelése;
- személyes átvétel kommunikálása;
- készleten lévő termékek külön ajánlása.
Amikor a fizikai kiszállítás már nem reális, át lehet váltani olyan termékekre, amelyek még mindig azonnal megvásárolhatók. Ilyen lehet például a digitális ajándékutalvány. Ez valódi sürgetés, ezért hitelesebb is.
8. Karácsony után sem áll meg az értékesítés
December 24-én sok márka gyakorlatilag eltűnik. Pedig a két ünnep közötti időszak és január eleje is tartogathat lehetőségeket.
Például:
- ajándékkártyák beváltása;
- ajándékcsere kommunikáció;
- „most válassz valamit magadnak” kampány;
- kiegészítő termékek ajánlása;
- újévi termékek;
- januári szolgáltatásfoglalás;
- korábbi vásárlók újraaktiválása.
Bizonyos termékkategóriáknál ráadásul éppen karácsony után indulhat új kereslet. A sporttal, életmóddal, egészséggel, rendszerezéssel vagy tanulással kapcsolatos ajánlatoknál például már december végén elindulhat az újévi kommunikáció. A karácsonyi kampánytervet ezért mi nem feltétlenül december 24-ig készítenénk el.
9. Adventi kampány: adjunk okot arra, hogy hetente visszatérjenek
Egy karácsonyi kampánynak nem feltétlenül kell egyetlen nagy ajánlat köré épülnie. Advent négy hete önmagában ad egy jól használható kommunikációs struktúrát.
Minden héten jöhet például:
- új ajánlat;
- új ajándékcsomag;
- másik kiemelt termékkategória;
- limitált ajándék;
- nyereményjáték;
- exkluzív tartalom;
- új kupon;
- új ajándékválasztó tematika.
Ez azért lehet erős, mert a kampány nem egyetlen kommunikációs csúcsra épít. Több alkalommal ad okot arra, hogy a vásárló visszatérjen. Egy adventi kampány ráadásul emaillel, social médiával és hirdetésekkel is könnyen összeköthető. Arra azonban figyelnénk, hogy ne négy teljesen véletlenszerű akció kövesse egymást. Legyen egy közös koncepció, amely összetartja őket.
10. Decemberben vásárolsz, januárban is kapsz valamit
Ez az egyik kedvenc kampánylogikánk lehet azoknál a vállalkozásoknál, ahol január jellemzően gyengébb hónap. A mechanika egyszerű: a karácsonyi vásárláshoz adunk egy olyan előnyt, amelyet csak januárban lehet felhasználni.
Például:
- januári kupon;
- következő rendelésből kedvezmény;
- ingyenes kiegészítő;
- szolgáltatáskedvezmény;
- VIP ajánlat;
- extra pont a hűségprogramban.
Így a karácsonyi marketing nemcsak az aktuális vásárlást ösztönzi, hanem megpróbálja visszahozni az ügyfelet a következő hónapban is. Különösen érdekes lehet olyan vállalkozásoknál, amelyeknek magas az újravásárlási potenciáljuk.
Melyik karácsonyi kampány lesz a legjobb?
Erre nincs univerzális válasz. Egy magas kosárértékű webshopnál jó cél lehet az új vásárlók megszerzése. Egy rendszeres fogyasztású terméknél fontosabb lehet az újravásárlás. Egy prémium márkánál pedig lehet, hogy kifejezetten rossz döntés lenne agresszív árakcióba kezdeni. Ezért mi egy karácsonyi kampány tervezésekor először azt határoznánk meg: Mit szeretnénk elérni?
Például:
| Üzleti cél |
Lehetséges kampány |
| Több új vásárló |
első vásárlási ajánlat, gift guide, videós kampány |
| Magasabb kosárérték |
csomagajánlat, értékhatárhoz kötött ajándék |
| Több visszatérő vásárló |
VIP ajánlat, személyre szabott email |
| Kevesebb kosárelhagyás |
remarketing, email automatizmus |
| Márkaépítés |
creator tartalom, karácsonyi videós koncepció |
| Januári forgalom növelése |
januárban beváltható kupon |
| Több organikus forgalom |
ajándékválasztó tartalmak és landing oldalak |
A kampányötletet az üzleti célhoz választjuk, nem fordítva.
Mikor érdemes elkezdeni a 2026-os karácsonyi kampány tervezését?
Ha november végén kezdünk azon gondolkodni, mi legyen a karácsonyi ajánlat, már sok lehetőséget elveszíthetünk.
Egy komolyabb kampánynál idő kell például:
- az ajánlat kialakítására;
- a készletek megtervezésére;
- a landing oldalak elkészítésére;
- a fotó- és videótartalmakra;
- a kreatívokra;
- az automatizmusokra;
- a hirdetési kampányokra;
- a mérések ellenőrzésére;
- az email szegmentációra.
Mi ezért a nagyobb karácsonyi kampányokat már ősszel elkezdenénk megtervezni. A kommunikáció nem feltétlenül indul el azonnal, de a stratégia, az ajánlat és a szükséges anyagok előkészítése igen.
Kell-e karácsonykor kedvezményt adni?
Nem feltétlen. A kedvezmény csak egy lehetséges kampánymechanika.
Sok márkánál jobb megoldás lehet:
- ajándék a rendeléshez;
- exkluzív csomag;
- limitált kiadás;
- ingyenes szállítás;
- prémium csomagolás;
- extra szolgáltatás;
- januári előny;
- hűségprogram;
- személyre szabott ajánlat.
A kérdés nem az, hogy mekkora százalékot írjunk rá a kreatívra, hanem az, hogy mitől lesz a vásárló számára valóban vonzóbb az ajánlat.
Milyen karácsonyi kampány működhet webshopoknál?
Webshopoknál különösen jól használható lehet:
- ajándékválasztó landing oldal;
- termékcsomag;
- kosárértékhez kötött ajándék;
- ingyenes szállítási küszöb;
- dinamikus remarketing;
- kosárelhagyó email;
- korábbi vásárlók szegmentált újraaktiválása;
- videós termékbemutatók;
- utolsó rendelési határidő kampány;
- karácsony után beváltható kupon.
A megfelelő kombinációt azonban mindig a termékkínálat, az árrés, az átlagos kosárérték és a vásárlási szokások alapján érdemes kialakítani.
Hogyan mérjük egy karácsonyi kampány sikerét?
Nem csak az árbevételt néznénk.
A kampány céljától függően fontos lehet például:
- teljes bevétel;
- marketingből származó bevétel;
- ROAS vagy MER;
- új vásárlók száma;
- CAC vagy CPA;
- átlagos kosárérték;
- konverziós arány;
- visszatérő vásárlók aránya;
- emailbevétel;
- kosárelhagyási arány;
- januári visszatérő vásárlások.
Egy magasabb árbevételű karácsony sem feltétlenül jobb, ha közben olyan mértékű kedvezményt és hirdetési költést használtunk, hogy romlott a kampány tényleges jövedelmezősége. A sikeres karácsonyi kampány nemcsak sokat ad el. Jó üzleti eredményt termel.
Mi ezekben látjuk a legtöbb lehetőséget 2026-ban?
Nem abban, hogy minden márka ugyanazt a kampánymechanikát másolja. Sokkal inkább abban, hogy a karácsonyi kommunikáció jobban illeszkedik a vásárlási helyzethez.
- Segít választani.
- Releváns ajánlatot mutat.
- Nem ugyanazt kommunikálja minden érdeklődőnek.
- Összeköti a tartalmat, a hirdetést, az emailt és a weboldalt.
És nemcsak arra koncentrál, hogyan adjunk el minél többet decemberben, hanem arra is, milyen üzleti értéket hagy maga után a kampány januárra és az azt követő hónapokra.
Karácsonyi kampányt tervezel 2026-ra?
A Mazurinál a kampányötlettől és az ajánlat kialakításától kezdve a kreatívokon, tartalmakon, hirdetéseken és email kampányokon át egészen a mérésig végig tudjuk gondolni a teljes rendszert. Nem abból indulunk ki, hogy mindenáron kell egy újabb karácsonyi akció. Azt keressük meg, milyen kampány szolgálja legjobban a vállalkozásod üzleti célját. Kihoznád a maximumot a karácsonyi időszakból?
Beszéljük át a 2026-os karácsonyi kampányodat!
szept 17, 2026 | BLOG
Egy marketingaudit nálunk nem abból áll, hogy végigmegyünk egy ellenőrzőlistán, majd felsoroljuk, mi nincs rendben. Az a célunk, hogy megértsük a vállalkozás teljes marketingrendszerét: honnan érkeznek az érdeklődők, mire költ a cég, hol vesznek el potenciális vásárlók, mi működik jól, és hol van kihasználatlan növekedési lehetőség.
Ehhez az üzleti céloktól indulunk, és végigmegyünk a mérésen, a weboldalon, a SEO-n, a hirdetéseken, a kommunikáción, a social media jelenléten és – ahol releváns – az értékesítési folyamaton is. Az audit végére pedig nem egyszerűen egy hibajegyzék készül. Konkrét marketingtervet és prioritási sorrendet adunk arra, hogy mit érdemes megtartani, min kell változtatni, mire érdemes többet költeni, és mi az, amihez egyelőre jobb nem hozzányúlni.
Mi az a marketingaudit?
A marketingaudit egy vállalkozás jelenlegi marketingtevékenységének átfogó vizsgálata.
Ennek során azt nézzük meg, hogy a jelenlegi marketing mennyire támogatja az üzleti célokat, hogyan teljesítenek az egyes csatornák, megfelelő-e a mérés, mennyire hatékony a weboldal és az értékesítési folyamat, illetve hol találhatók olyan problémák vagy lehetőségek, amelyek érdemben befolyásolhatják a növekedést.
A marketingaudit tehát jóval több annál, hogy átnézzük a Facebook-oldalt vagy a Google Ads-fiókot.
Egy jól felépített auditnak választ kell adnia többek között arra, hogy:
- mire költ jelenleg a vállalkozás;
- mit hoznak ezek a csatornák;
- megfelelően mérjük-e az eredményeket;
- hol veszítünk érdeklődőket vagy vásárlókat;
- milyen csatornákban van további lehetőség;
- mely problémákat kell először megoldani;
- és milyen marketingtevékenységre érdemes építeni a következő időszakban.
Hogyan készül nálunk egy marketingaudit?
A pontos folyamat természetesen függ a vállalkozástól, a piactól és attól is, milyen marketingtevékenységek futnak jelenleg. Egy webshopot nem ugyanúgy vizsgálunk, mint egy több hónapos értékesítési ciklussal dolgozó B2B céget. Az alaplogika azonban hasonló.
1. Brief, üzleti célok és a jelenlegi helyzet megértése
Mielőtt belépünk bármelyik hirdetési fiókba, először magát a vállalkozást kell megértenünk.
- Mit szeretne elérni?
- Miből származik jelenleg a bevétele?
- Mely termékeket vagy szolgáltatásokat szeretné erősíteni?
- Kik a legfontosabb célcsoportjai?
- Mi számít nála valódi eredménynek: vásárlás, ajánlatkérés, időpontfoglalás, minőségi lead vagy valami más?
Az együttműködés elején ezért briefekkel és kérdőívekkel dolgozunk. A feladattól függően külön tartalmi és grafikai kérdőívvel is feltérképezzük a márka jelenlegi kommunikációját, vizuális világát, korábbi tapasztalatait és céljait. Ez azért fontos, mert ugyanaz a marketingadat két különböző üzleti modellben egészen mást jelenthet. Tízezer weboldallátogató önmagában például nem jó vagy rossz eredmény. Az számít, hogy kik ezek az emberek, miért érkeztek, és végül mi történik velük.
2. Összegyűjtjük a szükséges hozzáféréseket és adatokat
A következő lépésben megnézzük, milyen adatforrások állnak rendelkezésre.
Ilyen lehet például:
- GA4;
- Google Ads;
- Meta;
- Google Search Console;
- CRM;
- webshopos értékesítési adatok;
- hírlevélrendszer;
- social media platformok;
- korábbi riportok és kampányeredmények.
Nemcsak azt vizsgáljuk, milyen marketingtevékenységek futnak, hanem azt is, van-e elegendő és megfelelő minőségű adat ahhoz, hogy következtetéseket vonjunk le belőlük. Sok auditnál már ezen a ponton kiderül, hogy a legnagyobb probléma nem feltétlenül maga a kampány, hanem az, hogy nem látjuk pontosan, mi történik utána.
3. Ellenőrizzük a mérést
Marketingdöntést csak olyan adatokra érdemes építeni, amelyekben kellően meg lehet bízni. Ezért az audit egyik fontos része a mérési rendszer ellenőrzése.
Megnézzük például:
- megfelelően vannak-e beállítva a konverziók;
- ugyanazt tekintik-e konverziónak az egyes rendszerek;
- nem duplázódnak-e események;
- követhető-e, mely csatornából származott egy lead vagy vásárlás;
- mennyire egyeznek a hirdetési platformok, az analitika, a CRM és a tényleges üzleti adatok.
A különböző rendszerek között nem várunk minden esetben teljes egyezést. Az eltéréseket viszont érteni kell.
Ha például a Google Ads szerint rengeteg konverzió érkezik, a CRM-ben viszont ennek csak töredéke jelenik meg valódi érdeklődőként, előbb ezt kell tisztázni. Hibás mérésre épített optimalizálással nagyon pontosan lehet rossz irányba menni.
4. Felmérjük a kiindulási KPI-okat
Ha az adatokat már értelmezni tudjuk, megnézzük, honnan indul a vállalkozás.
Az első körben jellemzően olyan mutatókat vizsgálunk, mint:
- árbevétel vagy folyamatban lévő értékesítési lehetőségek értéke;
- teljes marketingköltés;
- konverziók száma;
- CAC vagy CPA;
- konverziós arány;
- átlagos kosárérték vagy ügyfélérték;
- ROAS és MER;
- új és visszatérő ügyfelek aránya;
- a funnel egyes szakaszainak konverziója.
A cél nem az, hogy minél több számot gyűjtsünk össze. Azt szeretnénk látni, melyik adat segít megérteni, hogyan lesz a marketingből üzleti eredmény. Ez az a kiindulási állapot, amelyhez később az optimalizálások eredményét is viszonyítani tudjuk.
5. Piac- és versenytárselemzést készítünk
A saját marketinget nem érdemes teljesen elszigetelten vizsgálni. Megnézzük azt is, milyen piaci környezetben működik a vállalkozás, kik a fontosabb versenytársai, és ők hogyan jelennek meg.
Vizsgálhatjuk többek között:
- milyen üzenetekkel kommunikálnak;
- mely platformokon aktívak;
- milyen ajánlatokkal dolgoznak;
- hogyan épül fel a weboldaluk;
- milyen tartalmakat készítenek;
- hogyan jelennek meg organikusan a keresőben;
- milyen hirdetési aktivitás látható náluk;
- mivel próbálják megkülönböztetni magukat.
A cél itt sem a konkurencia másolása. Inkább azt szeretnénk látni, milyen elvárások alakultak ki a piacon, mivel találkozik a célcsoport, és hol lehet olyan terület, amelyet még senki nem használ ki igazán jól.
6. Átvizsgáljuk a weboldalt, a SEO-t és a teljes funnelt
Lehet jó egy hirdetés, ha az oldal, ahová érkezik a felhasználó, nem végzi el a dolgát? Röviden: nem igazán. Ezért a kampányokat nem választjuk le a weboldalról.
Az audit során a feladattól függően teljes SEO-vizsgálatot is végzünk, amely kiterjedhet:
- technikai SEO-ra;
- on-page SEO-ra;
- off-page SEO-ra;
- kulcsszóhasználatra;
- oldalstruktúrára;
- meta adatokra;
- belső linkelésre;
- tartalmi hiányosságokra;
- keresőből érkező organikus forgalomra;
- weboldalsebességre;
- mobilos használhatóságra;
- UX-re.
Emellett végignézzük magát a konverziós folyamatot is. Mi történik azután, hogy valaki rákattint egy hirdetésre vagy megtalálja az oldalt a Google-ben? Érthető az ajánlat? Egyértelmű, mi a következő lépés? Könnyű ajánlatot kérni? Jól működik az űrlap? Webshopnál hol esnek ki a vásárlók? Van probléma a kosárnál vagy a checkout során?
Nem elég látni, hogy érkezik forgalom. Azt is tudnunk kell, mi történik vele utána.
7. Csatornánként is átnézzük a marketinget
Ezután következnek maguk a marketingcsatornák.
A vállalkozástól függően vizsgálhatjuk például:
- Google Ads;
- Meta-hirdetések;
- organikus Google-jelenlét;
- Facebook;
- Instagram;
- TikTok;
- LinkedIn;
- hírlevélmarketing;
- egyéb releváns csatornák.
Itt azonban nem szeretjük különálló szigetekként nézni őket. Egy social media oldal lehet önmagában aktív, de ha nem illeszkedik a márka kommunikációjába és semmilyen szerepe nincs az ügyfélszerzésben, érdemes feltenni a kérdést, miért fordítunk rá erőforrást. Ugyanez igaz a hirdetésekre is. Attól, hogy egy kampány jó átkattintási arányt hoz, még nem biztos, hogy jó üzleti eredményt termel.
Minden csatornánál azt keressük, milyen szerepet tölt be a teljes rendszerben.
8. Megnézzük a kommunikációt és a márkát is
Egy marketingrendszer teljesítményét nemcsak technikai beállítások befolyásolják. Fontos az is, hogy mit mond a vállalkozás, kinek mondja és hogyan. Ezért az audit része lehet a jelenlegi kommunikáció vizsgálata is.
Megnézzük például:
- mennyire egyértelműek a fő üzenetek;
- világosan látszik-e, miben más a vállalkozás;
- következetes-e a kommunikáció;
- megfelelő-e a hangnem a célközönséghez;
- milyen tartalomtípusokat használ a márka;
- egységes-e a vizuális megjelenés;
- van-e tudatos tartalmi rendszer.
Ha szükséges, az audit eredményeire építve kommunikációs stratégiát vagy külön social media stratégiát is készítünk. Ebben már nemcsak az szerepel, mi nem működik jelenleg, hanem az is, milyen témákkal, üzenetekkel, formátumokkal és platformokon érdemes továbbépíteni a kommunikációt.
9. Összevetjük a marketinget az értékesítéssel
Különösen B2B és szolgáltató cégeknél nem ér véget a marketingfolyamat az ajánlatkérésnél. Ezért – ahol rendelkezésre állnak az adatok – azt is megnézzük, mi történik a leadekkel később.
Például:
- hány érdeklődő érkezik;
- mennyi közülük valóban releváns;
- hányból lesz értékesítési lehetőség;
- mennyi ajánlat készül;
- végül hány ügylet zárul le.
Ezen a ponton válik igazán fontossá a CRM. Előfordulhat például, hogy egy kampány látszólag drága leadeket hoz, de ezekből kiemelkedően sok lesz ügyfél. Egy másik csatorna közben sok olcsó érdeklődőt termel, akikből szinte soha nem lesz üzlet. Ha csak a hirdetési rendszerben látható CPL-t néznénk, könnyen a rossz kampányt értékelnénk jobbra. A lead nem a végállomás. Az számít, mi történik vele később.
10. Prioritásokat állítunk és konkrét marketingtervet készítünk
Egy alapos audit végére általában sok olyan pont előkerül, amin lehetne javítani. De ettől még nem kell mindent egyszerre megváltoztatni. Sőt, sokszor ez lenne az egyik legrosszabb döntés. Ezért a feltárt problémákat és lehetőségeket priorizáljuk.
Megnézzük:
- mi akadályozza közvetlenül a növekedést;
- hol folyik el feleslegesen pénz;
- mely hibák teszik bizonytalanná a mérést;
- hol érhető el viszonylag gyors javulás;
- mely területeken kell először alapot építeni;
- milyen platformokon érdemes jelen lenni;
- milyen csatornákat lenne érdemes tesztelni;
- hol indokolt hirdetni;
- milyen médiaköltés lehet reális;
- és mihez nem szabad még hozzányúlni.
Ez alapján készül el a kézzelfogható marketingterv és auditanyag. Az ügyfél tehát nem pusztán azt kapja meg, hogy például „javítani kell a SEO-t” vagy „többet kellene posztolni”. A cél az, hogy világos legyen: mit csináljunk, milyen sorrendben, milyen céllal és miért.
Mit kap az ügyfél egy marketingaudit végén?
A marketingaudit végeredménye nálunk egy használható döntési alap.
A pontos anyag projektenként eltérhet, de jellemzően tartalmazza:
- a jelenlegi marketinghelyzet összefoglalását;
- a legfontosabb problémákat;
- a növekedési lehetőségeket;
- versenytársi és piaci megállapításokat;
- weboldal- és SEO-javaslatokat;
- kommunikációs irányokat;
- javasolt marketingcsatornákat;
- social media és tartalmi ajánlásokat;
- hirdetési javaslatokat;
- ajánlott költési irányokat;
- mérési és analitikai teendőket;
- prioritási sorrendet;
- konkrét marketing- és akciótervet.
Az audit értéke szerintünk éppen abban van, hogy nem különálló észrevételeket ad, hanem összeáll belőle egy kép arról, hogyan érdemes továbbmenni.
Mi a különbség a marketingaudit és a marketingstratégia között?
A két fogalom szorosan összekapcsolódik, de nem ugyanaz.
A marketingaudit azt mutatja meg, hol tart most a vállalkozás. A marketingstratégia pedig azt, hogyan szeretnénk eljutni a kívánt célhoz. Az audit során feltérképezzük a jelenlegi rendszert, azonosítjuk a problémákat és a lehetőségeket.
Erre épülhet rá a stratégia, amely már kijelöli például:
- a célcsoportokat;
- a pozicionálást;
- a kommunikációs irányokat;
- a használni kívánt csatornákat;
- a tartalomstratégiát;
- a hirdetési feladatokat;
- a büdzsét;
- a mérendő KPI-kat.
Éppen ezért nálunk a kettő gyakran szorosan egymásra épül. Előbb megértjük, mi történik jelenleg. Utána döntjük el, min érdemes változtatni.
Mikor érdemes marketingauditot készíteni?
Marketingauditot nem csak akkor érdemes végezni, amikor látványosan rosszak az eredmények.
Különösen hasznos lehet például akkor, ha:
- sok marketingtevékenység fut, de nem világos, melyik mit hoz;
- nő a költés, az eredmények viszont nem javulnak vele együtt;
- sok látogató vagy követő van, de kevés a lead és a vásárlás;
- új piacra vagy célcsoportra szeretne belépni a vállalkozás;
- új marketingstratégiára van szükség;
- ügynökségváltás vagy új együttműködés előtt áll a cég;
- a marketing- és salesadatok nincsenek összhangban;
- régóta ugyanúgy működik a marketing, és ideje felülvizsgálni;
- jelentősebb marketingbüdzsét tervez elkölteni a vállalkozás.
Nálunk egy új ügyféllel való közös munka elején is azért fontos a feltérképezés, mert nem szeretünk úgy optimalizálni, hogy előtte nem tudjuk pontosan, honnan indulunk.
Mennyi ideig tart egy marketingaudit?
Erre nincs egyetlen, minden vállalkozásra érvényes válasz.
Egy marketingaudit időigényét befolyásolja többek között:
- a vállalkozás mérete;
- az aktív marketingcsatornák száma;
- a weboldal vagy webshop összetettsége;
- a rendelkezésre álló adatok mennyisége;
- a hirdetési fiókok mérete;
- a SEO-audit mélysége;
- illetve az, hogy kommunikációs és social media stratégia is készül-e hozzá.
Egy egyszerűbb vállalkozás és egy több csatornán, komoly médiaköltéssel működő webshop átvilágítása értelemszerűen nem ugyanaz a feladat. A cél nálunk nem az, hogy minél gyorsabban kipipáljuk az auditot, hanem hogy az eredményből valóban lehessen döntéseket hozni.
Miért nem elég külön-külön auditálni a Google Ads-et, a SEO-t vagy a social médiát?
Mert a vásárló nem külön rendszerekben gondolkodik. Lehet, hogy először lát egy Meta-hirdetést, később rákeres a márkára a Google-ben, elolvas két blogcikket, feliratkozik a hírlevélre, majd három hét múlva közvetlenül visszatér és ajánlatot kér. Ha minden csatornát kizárólag a saját platformadatain keresztül értékelünk, ennek a folyamatnak csak egy-egy részletét látjuk.
Ezért egy teljes marketingauditnál nem az a fő kérdés, hogy külön-külön jól működik-e a Google Ads, a Meta vagy a SEO. Azt kell megérteni, hogy együtt működik-e jól a rendszer.
Egy jó marketingaudit végén kevesebb kérdés marad
Számunkra az audit akkor hasznos, ha utána nem egy még hosszabb teendőlista marad az asztalon, hanem tisztább lesz a kép.
- Hol tartunk most?
- Mi működik?
- Mi nem működik?
- Hol veszítünk pénzt vagy lehetőséget?
- Mihez kell először hozzányúlni?
- Mely csatornákba érdemes több energiát és büdzsét tenni?
- És mi az, amit jelenleg nem érdemes erőltetni?
A marketingaudit nálunk ezért elsősorban diagnózis. A stratégia és az optimalizálás csak ezután következik.
Szeretnéd látni, hol vannak valódi növekedési lehetőségek a marketingedben?
A Mazurinál átnézzük a teljes marketingrendszert az üzleti céloktól és a mérési rendszertől kezdve a weboldalon, a SEO-n, a kommunikáción és a hirdetéseken át egészen az értékesítésig. Az audit végén pedig nemcsak azt mutatjuk meg, min érdemes változtatni, hanem konkrét marketingtervet is adunk arra, hogyan érdemes továbbhaladni.
Egyeztessünk egy konzultációt!
szept 16, 2026 | BLOG
Sok követő, növekvő weboldalforgalom, több ezer megjelenés, jó kattintási arány. Első ránézésre mind jól mutatnak egy marketingriportban. De amikor azt szeretnénk megtudni, hogy valójában mit hoz a marketing a vállalkozásnak, ezek önmagukban már kevésbé beszédesek.
Mit mutat a gyakorlat?
Ügyfeleinknél rendszeresen találkozunk például azzal a helyzettel, hogy egy márkának kifejezetten nagy a követőtábora, mégsem érkezik annyi érdeklődő vagy vásárló, amennyit ez alapján várnánk. Ilyenkor nem az a kérdés, hogy „jók-e” a social media számok, hanem az, hogy a marketingfolyamat melyik pontján veszítjük el az embereket.
Ezért amikor egy új ügyféllel elkezdünk dolgozni, az első lépésünk nem az, hogy átírjuk a hirdetéseket, új kampányt indítunk vagy átcsoportosítjuk a büdzsét.
Először meg kell értenünk, honnan indulunk.
Ehhez nem egyetlen platform számait nézzük. A GA4, a Google Ads, a Meta, a Search Console, a CRM és – webshop esetén – az értékesítési adatok együtt adják meg azt a kiindulási képet, amelyre már lehet stratégiát építeni.
Első körben ezt a 10 KPI-t és mérési területet vizsgáljuk meg.
1. Árbevétel vagy a folyamatban lévő értékesítési lehetőségek értéke
Az első kérdés mindig ugyanoda vezet vissza: mekkora üzleti eredményt termel jelenleg a marketing?
Webshopnál ez jellemzően az árbevétel oldaláról vizsgálható. Megnézzük, mennyi bevétel keletkezik, milyen csatornákhoz és kampányokhoz kapcsolható, és hogyan változik az értékesítés.
B2B vagy hosszabb értékesítési ciklus esetén viszont nem feltétlenül az azonnali árbevétel a legjobb kiindulópont. Itt fontos lehet például a CRM-ben lévő, folyamatban lévő üzleti lehetőségek értéke is.
Egy ma beérkező leadből lehet, hogy csak hetekkel vagy hónapokkal később lesz szerződés. Ha kizárólag az adott havi árbevételt néznénk, könnyen rossz következtetésre jutnánk.
2. Teljes marketingköltés
A bevételi oldalt csak akkor lehet értelmezni, ha azt is látjuk, mennyit költ a vállalkozás a marketingre.
Nemcsak azt nézzük meg, hogy mennyi a Google Ads vagy a Meta büdzsé, hanem azt is, hogyan oszlik meg a teljes marketingköltés a különböző csatornák és tevékenységek között.
Így láthatóvá válik például, ha egy terület aránytalanul sok erőforrást kap az általa hozott eredményhez képest, vagy éppen van olyan jól teljesítő csatorna, amelyben még lenne növekedési lehetőség.
3. Konverziók száma
A forgalom önmagában nem üzleti eredmény. Ezért azt nézzük meg, hogy hány valóban értékes konverzió történik.
Ez vállalkozástól függően lehet:
- vásárlás,
- ajánlatkérés,
- minőségi érdeklődő,
- konzultációfoglalás,
- regisztráció,
- vagy más, az értékesítéshez ténylegesen kapcsolódó esemény.
Nem minden konverzió ér ugyanannyit, ezért már ezen a ponton fontos tisztázni, mit tekintünk valóban üzletileg releváns eredménynek.
4. CAC vagy CPA
A következő kérdés: mennyibe kerül nekünk egy ilyen eredmény megszerzése?
A CPA, vagyis Cost per Acquisition/Action azt mutatja meg, hogy mennyibe kerül egy meghatározott konverzió – például egy vásárlás vagy releváns érdeklődő – megszerzése.
A CAC, vagyis Customer Acquisition Cost már kifejezetten azt mutatja, mennyibe kerül egy új ügyfél megszerzése.
Tapasztalatunk szerint ezt utóbbit jóval kevesebben követik tudatosan, mint kellene. Lehet ugyanis alacsony egy lead megszerzésének költsége, de ha ezekből az érdeklődőkből alig lesz tényleges ügyfél, üzleti szempontból már egészen más képet kapunk.
5. Konverziós arány
Nemcsak az számít, hány ember érkezik a marketingcsatornákból, hanem az is, hogy közülük milyen arányban lesz valódi eredmény.
Ha például jelentős forgalmat terelünk egy landing oldalra, de csak nagyon kevés látogatóból lesz érdeklődő, nem biztos, hogy még több forgalom vásárlása a következő jó lépés.
Lehet, hogy előbb az ajánlaton, az oldalon, az űrlapon vagy a vásárlási folyamaton kell változtatni. A konverziós arány ezért az egyik legjobb jelzés arra, hogy a megszerzett figyelmet mennyire képes üzleti eredménnyé alakítani a rendszer.
6. Átlagos kosárérték vagy ügyfélérték
Két azonos számú vásárlást vagy ügyfelet hozó kampány között is lehet óriási különbség. Ezért azt is megnézzük, mennyit ér átlagosan egy tranzakció vagy egy megszerzett ügyfél.
Webshopnál erre jó kiindulópont az átlagos kosárérték. Szolgáltatóknál vagy B2B cégeknél inkább az átlagos ügyfélérték lehet releváns. Nem mindegy például, hogy ugyanazért az ügyfélszerzési költségért átlagosan 20 000 vagy 200 000 forintos értékesítés történik.
7. ROAS és MER
A ROAS és a MER két különböző nézőpontból segít megérteni a marketing megtérülését.
A ROAS – Return on Ad Spend – egy adott hirdetési költéshez viszonyítja az abból származó bevételt. Így jól használható például kampányok, csatornák vagy hirdetési rendszerek összehasonlítására.
A MER – Marketing Efficiency Ratio – ennél magasabb szintről nézi az eredményeket: azt segít megérteni, hogyan viszonyul a teljes marketingköltés a vállalkozás által termelt bevételhez.
Azért nézzük mindkettőt, mert lehet egy kampánynak szép ROAS-a úgy is, hogy közben a teljes marketingrendszer hatékonysága már nem ugyanolyan kedvező. Ezért a ROAS-t nálunk soha nem önmagában értelmezzük.
8. Új és visszatérő ügyfelek aránya
Egy erős havi árbevétel mögött nem feltétlenül áll ugyanaz a marketingteljesítmény.
Fontos kérdés például, hogy: valóban új keresletet teremtünk, vagy elsősorban azokat érjük el újra, akik már korábban is vásároltak?
Mindkettő értékes lehet, csak más következtetést kell levonni belőlük. Ha a növekedés szinte kizárólag a meglévő ügyfelek újravásárlásaiból jön, az egészen mást mond az ügyfélszerzés hatékonyságáról, mintha közben folyamatosan új vásárlók is belépnének a rendszerbe.
9. A funnel egyes szakaszainak konverziója
Az egyik legfontosabb kérdésünk az elemzés során: hol veszítjük el az embereket?
Nem feltétlenül ott van a probléma, ahol elsőre gondolnánk. Lehet, hogy jó a hirdetés, de gyenge a landing oldal. Lehet, hogy megfelelő mennyiségű lead érkezik, de az értékesítési folyamatban esnek ki az érdeklődők. Vagy éppen megfelelő a weboldal konverziója, csak túl kevés releváns ember jut el odáig. Ezért nem egyetlen konverziós arányt nézünk, hanem lehetőség szerint végigkövetjük az egész funnelt a hirdetéstől egészen az értékesítésig.
A CRM különösen fontos ezen a ponton. Nemcsak azt akarjuk tudni, hány lead érkezett, hanem azt is, hogy mennyi lett belőlük kvalifikált érdeklődő, ajánlat és végül ügyfél.
10. A mérés pontossága
Ez technikailag kicsit kilóg a klasszikus KPI-k közül, mégis az egyik első dolog, amit ellenőrzünk. Mert hiába építünk dashboardot és számolunk megtérülést, ha maga az adat nem megbízható.
Megnézzük például, hogy egyeznek-e egymással:
- a hirdetési rendszerek adatai,
- a GA4-ben látott konverziók,
- a webshop tényleges rendelései,
- a CRM-ben szereplő érdeklődők,
- és végül az üzleti oldalon realizált eredmények.
Tökéletes egyezést nem minden rendszer között fogunk látni, de a nagyobb eltéréseket meg kell érteni. Ha a mérés hibás, könnyen optimalizálhatunk olyan kampányt, amely valójában nem teljesít jól – vagy leállíthatunk olyat, amely üzletileg értékes.
Amit marketingvezetőként nem néznénk önmagában
Talán a leggyakoribb ilyen szám a követők száma. Természetesen nem teljesen érdektelen. Ahogy az elérés, a megjelenések, a kattintások vagy akár a weboldal látogatóinak száma sem azok. Csak helyükön kell kezelni őket.
Találkozunk olyan vállalkozásokkal, amelyeknek jelentős közösségi média követőtáboruk van, az üzleti eredmények mégsem követik ezt. És fordítva is igaz: egy kisebb, de pontosan célzott közönség sokkal értékesebb lehet, ha abból rendszeresen érkeznek releváns érdeklődők és vásárlók. Egy KPI attól lesz igazán hasznos, hogy segít jobb döntést hozni.
Hogyan nézzük ezeket a Mazurinál?
Amikor új ügyféllel kezdünk dolgozni, először ezt a kiindulási állapotot rakjuk össze.
Összekapcsoljuk a különböző adatforrásokat: a GA4-et, a Google Ads és Meta eredményeket, a Search Console adatait, a CRM-et, webshopoknál pedig a tényleges értékesítési számokat is. Csak ezután döntjük el, hogy mihez érdemes hozzányúlni.
A továbbiakban havi riportokkal és dashboardokkal dolgozunk, és területenként is külön vizsgáljuk az eredményeket. Más adatokat nézünk például a hírleveleknél, a fizetett hirdetéseknél, az organikus jelenlétnél vagy a webshop teljesítményénél. A számokat rendszeres státusz meetingeken értelmezzük.
Nem az a cél, hogy hónapról hónapra elküldjünk egy táblázatot tele százalékokkal. Azt szeretnénk látni:
Mi változott? Miért változott? Hol akad el a folyamat? Hol van növekedési lehetőség? Hol érdemes többet költeni? És mi az, amihez egyelőre nem szabad hozzányúlni?
Ezekből a következtetésekből indul a finomhangolás és maga a marketingstratégia is.
Lehet, hogy módosítani kell a hirdetési büdzsé elosztását. Lehet, hogy az ajánlaton kell változtatni. Lehet, hogy jó a kampány, de gyenge a weboldal konverziója. Vagy éppen azt látjuk a CRM-ben, hogy a marketingből érkező leadek jó minőségűek, de az értékesítési folyamat egy későbbi pontján akadnak el.
Mielőtt optimalizálunk, először diagnosztizálunk.
Melyek tehát a legfontosabb marketing KPI-k egy új együttműködés elején?
Ha gyorsan szeretnénk megérteni, honnan indul egy vállalkozás marketingje, első körben ezt a tíz területet nézzük meg:
- árbevétel vagy folyamatban lévő értékesítési lehetőségek értéke,
- teljes marketingköltés,
- konverziók száma,
- CAC vagy CPA,
- konverziós arány,
- átlagos kosárérték vagy ügyfélérték,
- ROAS és MER,
- új és visszatérő ügyfelek aránya,
- a funnel egyes szakaszainak konverziója,
- a mérés pontossága.
Nem minden vállalkozásnál ugyanaz lesz közülük a legfontosabb. Egy webshop és egy több hónapos értékesítési ciklussal dolgozó B2B vállalat marketingjét nem lehet ugyanazzal a dashboarddal értelmezni.
A lényeg nem az, hogy minél több KPI-t mérjünk, hanem hogy először pontosan értsük a jelenlegi helyzetet. Csak ezután érdemes eldönteni, mit optimalizáljunk, hol növeljük a költést, és melyik terület az, amelyhez egyelőre jobb nem hozzányúlni.
Szeretnéd tisztábban látni, mit mutatnak valójában a marketingadataid? A Mazurinál nemcsak riportokat készítünk, hanem az adatokat üzleti összefüggésben értelmezzük: megnézzük, hol működik jól a rendszer, hol folyik el a büdzsé, és min érdemes változtatni a jobb eredményekért. Ha szeretnéd átnézni velünk a saját marketinged teljesítményét, egyeztessünk egy konzultációt!
aug 10, 2026 | BLOG
Az AI ma már szinte minden területén megjelenik egy modern marketingügynökség munkájának. Kutatunk vele, nagy mennyiségű információt rendszerezünk, trendeket elemzünk, ötletelünk, szövegeket ellenőrzünk, kreatív folyamatokat gyorsítunk és automatizálunk. De attól, hogy használjuk, még nem adjuk át neki a munkát. Nálunk az AI elsősorban munkaeszköz. Olyan, mint egy rendkívül gyors asszisztens, amely bizonyos feladatokat percekre rövidíthet, más esetekben új nézőpontokat adhat, de a végeredményért továbbra is ember felel. Mert lehet tíz másodperc alatt húsz kampányötletet generálni. Azt eldönteni, hogy ezek közül melyik illik az adott márkához, melyik működhet a célcsoportnál és melyik szolgálja az üzleti célt, már egészen más feladat. És szerintünk pontosan itt húzódik a határ AI használata és AI-ra hagyatkozás között.
Nem az a kérdés, használunk-e AI-t
Néhány éve még érdekes kérdés volt, hogy egy marketingügynökség használ-e mesterséges intelligenciát. 2026-ban egyre inkább az a kérdés, hogyan használja.
A generatív AI, az automatizált hirdetési rendszerek, az intelligens adatelemzés és a különböző AI-alapú marketingeszközök mára a szakma mindennapi eszköztárának részévé váltak. A marketing és más tudásintenzív digitális területek ráadásul az AI-agentek korai alkalmazói között vannak. Egy 2025-2026-os, több százmillió interakciót vizsgáló kutatásban a produktivitás/workflow és a tanulás/kutatás együtt az agenthasználat 57%-át adta.
Mi ezért nem abban hiszünk, hogy távol kell tartani az AI-t a kreatív vagy stratégiai munkától. Abban sem, hogy mindent rá kell bízni. Arra használjuk, amiben jobbá, gyorsabbá vagy pontosabbá teheti a munkánkat – és megtartjuk az embernél azt, amihez tapasztalat, üzleti gondolkodás, kreativitás és ítélőképesség szükséges.
1. Kutatás: amikor néhány óra helyett percek alatt átlátható egy téma
Marketingügynökségként rengeteg különböző iparággal találkozunk. Nem lehetünk egyszerre szakértők az építőiparban, az egészségügyben, az e-kereskedelemben, a vendéglátásban és még több tucat másik területen. De mielőtt kommunikálni kezdünk egy márkáról, értenünk kell a piacát. Az AI itt óriási segítséget jelent.
Használjuk például:
- háttérkutatásra;
- nagy mennyiségű forrás feldolgozására;
- szakmai fogalmak megértésére;
- piaci trendek feltérképezésére;
- versenytársak kommunikációjának rendszerezésére;
- visszatérő mintázatok és összefüggések keresésére.
A lényeg azonban nem az, hogy megkérdezünk egy chatbotot, majd készpénznek vesszük a választ. A fontos állítások mögött továbbra is ellenőrizzük a forrásokat, és ha olyan területről van szó, ahol az ügyfél szakmai tudása szükséges, kérdezünk.
Az AI lerövidíti az utat az információhoz. Azt, hogy melyik információ releváns és megbízható, továbbra is nekünk kell eldöntenünk.
2. Trend- és piacelemzés: több adatból gyorsabban találjuk meg a mintázatokat
Egy marketinges munkájának jelentős része nem abból áll, hogy létrehoz valamit, hanem abból, hogy értelmezi, mi történik körülötte.
- Miről beszélnek a vásárlók?
- Milyen kérdéseket tesznek fel?
- Milyen témák kezdenek felfutni?
- Miben változott a konkurencia kommunikációja?
- Hol jelenik meg új fogyasztói igény?
Az AI különösen jó segítség akkor, amikor nagy mennyiségű információból kell visszatérő mintázatokat keresni. AI-alapú marketinganalitikai kutatások is éppen ezt a kombinációt vizsgálják: hogyan egészítheti ki az emberi értelmezést a nagy adatmennyiség gyors gépi feldolgozása. A rendszer képes gyorsítani az elemzést.
Az üzleti következtetést viszont nekünk kell levonni.
3. Szövegírás: használjuk okosan
Talán ezen a területen a legkönnyebb félreérteni az AI szerepét.
Igen, használunk mesterséges intelligenciát szövegírás közben. De egy ügyfél Facebook-posztja, weboldala vagy szakmai blogcikke nálunk nem úgy készül, hogy beírunk egy mondatot, megnyomjuk az Entert, majd kimásoljuk az eredményt.
Az AI segíthet például:
- háttérkutatásban;
- témák és kérdések feltérképezésében;
- tartalmi struktúrák kialakításában;
- alternatív címek keresésében;
- hosszú anyagok összefoglalásában;
- egy gondolat többféle megközelítésének feltárásában;
- nyelvi és logikai hibák kiszűrésében.
A márka hangját, az üzenetet, a stratégiai irányt és a végső szöveget azonban ember alakítja. Ennek egyre nagyobb jelentősége van. A tömeges, sablonos AI-tartalom felismerhető, és szakmai platformok is egyre komolyabban foglalkoznak az alacsony értékű, automatizált tartalmak problémájával.
Az AI-al nem még több középszerű tartalmat szeretnénk gyártani. Ugyanannyi idő alatt szeretnénk jobb tartalmat készíteni.
4. Ötletelés: nem várjuk az AI-tól a nagy ötletet, de jól lehet vele gondolkodni
Van egy érdekes előnye annak, ha pillanatok alatt kérhetsz 20–30 különböző megközelítést ugyanarra a problémára. Nem azért, mert ezek között biztosan ott lesz a tökéletes kampányötlet. Hanem mert kizökkenthet a saját gondolkodási sémáidból.
Használhatjuk brainstorming-partnerként egy kampány elején, kérhetünk tőle ellenérveket egy elképzelésünkre, új célcsoport-nézőpontokat vagy teljesen eltérő kommunikációs irányokat.
Aztán jön az emberi rész: válogatni, továbbgondolni, elvetni, kombinálni és végül létrehozni valamit, ami valóban működik.
5. Grafika és videó: kibővült a kreatív eszköztárunk
A generatív AI nemcsak szöveget tud készíteni. A kreatív munkában is rengeteg új lehetőséget adott.
Használhatjuk például vizuális koncepciók gyors kipróbálására, moodboardokhoz, képi elemek létrehozására vagy módosítására, illetve képek videós megmozgatására. Egy álló kreatívból készülhet mozgó változat, egy ötletet gyorsabban lehet vizualizálni, vagy több kreatív irányt lehet kipróbálni még azelőtt, hogy elkészülne a végleges anyag. Ez azonban itt sem jelenti azt, hogy megszűnt a grafikus vagy videós szakember szerepe. Éppen ellenkezőleg.
Minél több minden válik technikailag lehetségessé, annál fontosabb lesz eldönteni, mit érdemes egyáltalán megcsinálni.
6. Adatelemzés és riportok: nem csak összegyűjteni kell a számokat
CTR, CPC, CPA, ROAS, konverziós arány, weboldalforgalom, kampányok, időszakok, csatornák. Egy komolyabb marketingtevékenység rengeteg adatot termel.
AI segítségével gyorsabban lehet nagy adathalmazokat rendszerezni, eltéréseket keresni, eredményeket összehasonlítani vagy olyan összefüggésekre rákérdezni, amelyek első pillantásra nem feltűnőek. De egy riport attól még nem lesz stratégia, hogy gyorsan elkészült. Ha például romlik a CPA, az AI segíthet megtalálni, hol történt változás.
Azt eldönteni, hogy emiatt változtassunk-e a célzáson, kreatívon, ajánlaton, landing oldalon vagy akár magán a stratégián, már marketinges döntés.
7. Ismétlődő feladatok és automatizáció: itt kifejezetten szeretjük, ha a gép dolgozik
Vannak feladatok, amelyekhez egyszerűen nincs szükség arra, hogy egy ember minden egyes alkalommal ugyanazokat a lépéseket elvégezze.
Adatok rendezése, információk összefoglalása, bizonyos riportálási folyamatok, tartalmak átalakítása vagy rutinszerű ellenőrzések mind olyan területek lehetnek, ahol az automatizáció rengeteg időt szabadít fel. És számunkra éppen ez az egyik legfontosabb AI-előny.
Nem azért automatizálunk, hogy kevesebbet foglalkozzunk az ügyféllel. Azért automatizáljuk a rutinfeladatokat, hogy több idő maradjon arra, amihez tényleg ember kell.
Stratégiára. Kreativitásra. Elemzésre. Kommunikációra.
8. AI az ügyféloldalon: már nemcsak használjuk, hanem építünk is rá
Az AI számunkra nem kizárólag belső munkaeszköz.
A Mazuri DigitAI Chat például egy olyan AI-alapú digitális ügyfélszolgálati rendszer, amely a vállalkozás saját weboldalából és dokumentumaiból épített tudásbázis alapján képes válaszolni az ügyfelek kérdéseire, több nyelven, a nap 24 órájában. Szükség esetén pedig át tudja adni a beszélgetést az ügyfélszolgálatnak.
Nem az a cél, hogy „rakjunk egy AI-t a weboldalra”. A rendszer mögött itt is üzleti probléma áll:
- Mi történik azzal az érdeklődővel, aki este tízkor kérdez?
- Hol akadnak el rendszeresen a vásárlók?
- Mely kérdésekből lesz végül konverzió?
A DigitAI Chat analitikával is támogatja ezek megértését, így az AI nem öncélú technológiai látványelem, hanem az ügyfélút része lehet.
Mire nem használjuk az AI-t?
Talán ez legalább olyan fontos kérdés, mint az, hogy mire igen.
- Nem bízzuk rá a végső stratégiai döntéseket.
- Nem várjuk tőle, hogy helyettünk megértse egy ügyfél üzletét.
- Nem tekintjük automatikusan igaznak, amit mond.
- Nem adjuk ki ellenőrzés nélkül az általa készített szakmai tartalmat.
- És nem gondoljuk azt, hogy a gyorsabban előállított tartalom automatikusan jobb tartalom.
Az AI képes javasolni, rendszerezni és gyorsítani. Felelősséget viszont nem tud vállalni egy kampány eredményéért. Mi viszont igen.
Akkor elveszi az AI a marketingesek munkáját?
Szerintünk rossz irányból közelítjük meg a kérdést, ha az AI-t és az embert egymás versenytársának tekintjük.
A számológép sem tette feleslegessé a pénzügyi szakembereket. A Photoshop sem szüntette meg a grafikusokat. A Google sem tette szükségtelenné azt, hogy valaki értsen ahhoz, amit keres.
Megváltoztatták viszont azt, hogyan dolgozunk. Az AI-val ugyanez történik. Aki minden feladatát változatlanul úgy végzi, mint öt évvel ezelőtt, miközben ugyanazt a munkát új eszközökkel gyorsabban vagy pontosabban lehet elvégezni, idővel versenyhátrányba kerülhet.
De az sem feltétlenül jár jobban, aki minden munkafolyamatot gondolkodás nélkül automatizál. A cél nem az, hogy minél több AI legyen egy marketingügynökségben. A cél az, hogy ott legyen AI, ahol valóban jobbá teszi a munkát.
Mennyi AI-t használ tehát egy modern marketingügynökség?
Nálunk erre nincs százalékos válasz. Van olyan munkafolyamat, amelyben szinte egyáltalán nincs rá szükség, és van olyan, amelyben naponta többször is előkerül.
Kutatunk vele. Elemzünk vele. Ötletelünk vele. Ellenőrzünk vele. Gyorsítjuk vele a kreatív munkát. Automatizálunk vele. És saját AI-alapú szolgáltatást is építettünk rá.
De a közös pont minden esetben ugyanaz: az AI nem helyettesíti a marketingest, hanem kibővíti az eszköztárát.
A technológia egyre gyorsabban fejlődik. Marketingügynökségként szerintünk nem az a feladatunk, hogy távol tartsuk magunkat ettől, hanem hogy értsük, teszteljük és megtanuljuk úgy használni, hogy abból az ügyfeleinknek is valódi előnye származzon. Mert ma már nem feltétlenül az kerül előnybe, aki a legtöbb AI-t használja. Hanem az, aki tudja, mikor érdemes használni – és mikor nem.
Kíváncsi vagy, hogyan tudná az AI támogatni a vállalkozásodat?
Nem minden folyamatot érdemes automatizálni, és nem minden problémára az AI a megoldás. De ahol gyorsabb ügyfélkiszolgálást, kevesebb manuális munkát vagy jobb információfeldolgozást tud adni, ott komoly üzleti lehetőség lehet benne. A Mazurinál nem önmagáért vezetünk be AI-megoldásokat. A vállalkozás működéséből és céljaiból indulunk ki, és ahhoz keressük meg azt a technológiát, amely valóban hozzáadott értéket teremt.
Ha szeretnéd megtudni, hol lenne értelme AI-t beépíteni a saját marketingedbe vagy ügyfélkiszolgálásodba, beszéljük át.
aug 10, 2026 | BLOG
Legutóbbi hozzászólások