Marketingvezetőként ezt a 10 KPI-t nézzük először

szept 16, 2026 | BLOG

Sok követő, növekvő weboldalforgalom, több ezer megjelenés, jó kattintási arány. Első ránézésre mind jól mutatnak egy marketingriportban. De amikor azt szeretnénk megtudni, hogy valójában mit hoz a marketing a vállalkozásnak, ezek önmagukban már kevésbé beszédesek.

Mit mutat a gyakorlat?

Ügyfeleinknél rendszeresen találkozunk például azzal a helyzettel, hogy egy márkának kifejezetten nagy a követőtábora, mégsem érkezik annyi érdeklődő vagy vásárló, amennyit ez alapján várnánk. Ilyenkor nem az a kérdés, hogy „jók-e” a social media számok, hanem az, hogy a marketingfolyamat melyik pontján veszítjük el az embereket.

Ezért amikor egy új ügyféllel elkezdünk dolgozni, az első lépésünk nem az, hogy átírjuk a hirdetéseket, új kampányt indítunk vagy átcsoportosítjuk a büdzsét.

Először meg kell értenünk, honnan indulunk.

Ehhez nem egyetlen platform számait nézzük. A GA4, a Google Ads, a Meta, a Search Console, a CRM és – webshop esetén – az értékesítési adatok együtt adják meg azt a kiindulási képet, amelyre már lehet stratégiát építeni.

Első körben ezt a 10 KPI-t és mérési területet vizsgáljuk meg.

1. Árbevétel vagy a folyamatban lévő értékesítési lehetőségek értéke

Az első kérdés mindig ugyanoda vezet vissza: mekkora üzleti eredményt termel jelenleg a marketing?

Webshopnál ez jellemzően az árbevétel oldaláról vizsgálható. Megnézzük, mennyi bevétel keletkezik, milyen csatornákhoz és kampányokhoz kapcsolható, és hogyan változik az értékesítés.

B2B vagy hosszabb értékesítési ciklus esetén viszont nem feltétlenül az azonnali árbevétel a legjobb kiindulópont. Itt fontos lehet például a CRM-ben lévő, folyamatban lévő üzleti lehetőségek értéke is.

Egy ma beérkező leadből lehet, hogy csak hetekkel vagy hónapokkal később lesz szerződés. Ha kizárólag az adott havi árbevételt néznénk, könnyen rossz következtetésre jutnánk.

2. Teljes marketingköltés

A bevételi oldalt csak akkor lehet értelmezni, ha azt is látjuk, mennyit költ a vállalkozás a marketingre.

Nemcsak azt nézzük meg, hogy mennyi a Google Ads vagy a Meta büdzsé, hanem azt is, hogyan oszlik meg a teljes marketingköltés a különböző csatornák és tevékenységek között.

Így láthatóvá válik például, ha egy terület aránytalanul sok erőforrást kap az általa hozott eredményhez képest, vagy éppen van olyan jól teljesítő csatorna, amelyben még lenne növekedési lehetőség.

3. Konverziók száma

A forgalom önmagában nem üzleti eredmény. Ezért azt nézzük meg, hogy hány valóban értékes konverzió történik.

Ez vállalkozástól függően lehet:

• vásárlás,
• ajánlatkérés,
• minőségi érdeklődő,
• konzultációfoglalás,
• regisztráció,
• vagy más, az értékesítéshez ténylegesen kapcsolódó esemény.

Nem minden konverzió ér ugyanannyit, ezért már ezen a ponton fontos tisztázni, mit tekintünk valóban üzletileg releváns eredménynek.

4. CAC vagy CPA

A következő kérdés: mennyibe kerül nekünk egy ilyen eredmény megszerzése?

A CPA, vagyis Cost per Acquisition/Action azt mutatja meg, hogy mennyibe kerül egy meghatározott konverzió – például egy vásárlás vagy releváns érdeklődő – megszerzése.

A CAC, vagyis Customer Acquisition Cost már kifejezetten azt mutatja, mennyibe kerül egy új ügyfél megszerzése.

Tapasztalatunk szerint ezt utóbbit jóval kevesebben követik tudatosan, mint kellene. Lehet ugyanis alacsony egy lead megszerzésének költsége, de ha ezekből az érdeklődőkből alig lesz tényleges ügyfél, üzleti szempontból már egészen más képet kapunk.

5. Konverziós arány

Nemcsak az számít, hány ember érkezik a marketingcsatornákból, hanem az is, hogy közülük milyen arányban lesz valódi eredmény.

Ha például jelentős forgalmat terelünk egy landing oldalra, de csak nagyon kevés látogatóból lesz érdeklődő, nem biztos, hogy még több forgalom vásárlása a következő jó lépés.

Lehet, hogy előbb az ajánlaton, az oldalon, az űrlapon vagy a vásárlási folyamaton kell változtatni. A konverziós arány ezért az egyik legjobb jelzés arra, hogy a megszerzett figyelmet mennyire képes üzleti eredménnyé alakítani a rendszer.

6. Átlagos kosárérték vagy ügyfélérték

Két azonos számú vásárlást vagy ügyfelet hozó kampány között is lehet óriási különbség. Ezért azt is megnézzük, mennyit ér átlagosan egy tranzakció vagy egy megszerzett ügyfél.

Webshopnál erre jó kiindulópont az átlagos kosárérték. Szolgáltatóknál vagy B2B cégeknél inkább az átlagos ügyfélérték lehet releváns. Nem mindegy például, hogy ugyanazért az ügyfélszerzési költségért átlagosan 20 000 vagy 200 000 forintos értékesítés történik.

7. ROAS és MER

A ROAS és a MER két különböző nézőpontból segít megérteni a marketing megtérülését.

A ROAS – Return on Ad Spend – egy adott hirdetési költéshez viszonyítja az abból származó bevételt. Így jól használható például kampányok, csatornák vagy hirdetési rendszerek összehasonlítására.

A MER – Marketing Efficiency Ratio – ennél magasabb szintről nézi az eredményeket: azt segít megérteni, hogyan viszonyul a teljes marketingköltés a vállalkozás által termelt bevételhez.

Azért nézzük mindkettőt, mert lehet egy kampánynak szép ROAS-a úgy is, hogy közben a teljes marketingrendszer hatékonysága már nem ugyanolyan kedvező. Ezért a ROAS-t nálunk soha nem önmagában értelmezzük.

8. Új és visszatérő ügyfelek aránya

Egy erős havi árbevétel mögött nem feltétlenül áll ugyanaz a marketingteljesítmény.

Fontos kérdés például, hogy: valóban új keresletet teremtünk, vagy elsősorban azokat érjük el újra, akik már korábban is vásároltak?

Mindkettő értékes lehet, csak más következtetést kell levonni belőlük. Ha a növekedés szinte kizárólag a meglévő ügyfelek újravásárlásaiból jön, az egészen mást mond az ügyfélszerzés hatékonyságáról, mintha közben folyamatosan új vásárlók is belépnének a rendszerbe.

9. A funnel egyes szakaszainak konverziója

Az egyik legfontosabb kérdésünk az elemzés során: hol veszítjük el az embereket?

Nem feltétlenül ott van a probléma, ahol elsőre gondolnánk. Lehet, hogy jó a hirdetés, de gyenge a landing oldal. Lehet, hogy megfelelő mennyiségű lead érkezik, de az értékesítési folyamatban esnek ki az érdeklődők. Vagy éppen megfelelő a weboldal konverziója, csak túl kevés releváns ember jut el odáig. Ezért nem egyetlen konverziós arányt nézünk, hanem lehetőség szerint végigkövetjük az egész funnelt a hirdetéstől egészen az értékesítésig.

A CRM különösen fontos ezen a ponton. Nemcsak azt akarjuk tudni, hány lead érkezett, hanem azt is, hogy mennyi lett belőlük kvalifikált érdeklődő, ajánlat és végül ügyfél.

10. A mérés pontossága

Ez technikailag kicsit kilóg a klasszikus KPI-k közül, mégis az egyik első dolog, amit ellenőrzünk. Mert hiába építünk dashboardot és számolunk megtérülést, ha maga az adat nem megbízható.

Megnézzük például, hogy egyeznek-e egymással:

• a hirdetési rendszerek adatai,
• a GA4-ben látott konverziók,
• a webshop tényleges rendelései,
• a CRM-ben szereplő érdeklődők,
• és végül az üzleti oldalon realizált eredmények.

Tökéletes egyezést nem minden rendszer között fogunk látni, de a nagyobb eltéréseket meg kell érteni. Ha a mérés hibás, könnyen optimalizálhatunk olyan kampányt, amely valójában nem teljesít jól – vagy leállíthatunk olyat, amely üzletileg értékes.

Amit marketingvezetőként nem néznénk önmagában

Talán a leggyakoribb ilyen szám a követők száma. Természetesen nem teljesen érdektelen. Ahogy az elérés, a megjelenések, a kattintások vagy akár a weboldal látogatóinak száma sem azok. Csak helyükön kell kezelni őket.

Találkozunk olyan vállalkozásokkal, amelyeknek jelentős közösségi média követőtáboruk van, az üzleti eredmények mégsem követik ezt. És fordítva is igaz: egy kisebb, de pontosan célzott közönség sokkal értékesebb lehet, ha abból rendszeresen érkeznek releváns érdeklődők és vásárlók. Egy KPI attól lesz igazán hasznos, hogy segít jobb döntést hozni.

Hogyan nézzük ezeket a Mazurinál?

Amikor új ügyféllel kezdünk dolgozni, először ezt a kiindulási állapotot rakjuk össze.

Összekapcsoljuk a különböző adatforrásokat: a GA4-et, a Google Ads és Meta eredményeket, a Search Console adatait, a CRM-et, webshopoknál pedig a tényleges értékesítési számokat is. Csak ezután döntjük el, hogy mihez érdemes hozzányúlni.

A továbbiakban havi riportokkal és dashboardokkal dolgozunk, és területenként is külön vizsgáljuk az eredményeket. Más adatokat nézünk például a hírleveleknél, a fizetett hirdetéseknél, az organikus jelenlétnél vagy a webshop teljesítményénél. A számokat rendszeres státusz meetingeken értelmezzük.

Nem az a cél, hogy hónapról hónapra elküldjünk egy táblázatot tele százalékokkal. Azt szeretnénk látni:

Mi változott? Miért változott? Hol akad el a folyamat? Hol van növekedési lehetőség? Hol érdemes többet költeni? És mi az, amihez egyelőre nem szabad hozzányúlni?

Ezekből a következtetésekből indul a finomhangolás és maga a marketingstratégia is.

Lehet, hogy módosítani kell a hirdetési büdzsé elosztását. Lehet, hogy az ajánlaton kell változtatni. Lehet, hogy jó a kampány, de gyenge a weboldal konverziója. Vagy éppen azt látjuk a CRM-ben, hogy a marketingből érkező leadek jó minőségűek, de az értékesítési folyamat egy későbbi pontján akadnak el.

Mielőtt optimalizálunk, először diagnosztizálunk.

Melyek tehát a legfontosabb marketing KPI-k egy új együttműködés elején?

Ha gyorsan szeretnénk megérteni, honnan indul egy vállalkozás marketingje, első körben ezt a tíz területet nézzük meg:

1. árbevétel vagy folyamatban lévő értékesítési lehetőségek értéke,
2. teljes marketingköltés,
3. konverziók száma,
4. CAC vagy CPA,
5. konverziós arány,
6. átlagos kosárérték vagy ügyfélérték,
7. ROAS és MER,
8. új és visszatérő ügyfelek aránya,
9. a funnel egyes szakaszainak konverziója,
10. a mérés pontossága.

Nem minden vállalkozásnál ugyanaz lesz közülük a legfontosabb. Egy webshop és egy több hónapos értékesítési ciklussal dolgozó B2B vállalat marketingjét nem lehet ugyanazzal a dashboarddal értelmezni.

A lényeg nem az, hogy minél több KPI-t mérjünk, hanem hogy először pontosan értsük a jelenlegi helyzetet. Csak ezután érdemes eldönteni, mit optimalizáljunk, hol növeljük a költést, és melyik terület az, amelyhez egyelőre jobb nem hozzányúlni.

Szeretnéd tisztábban látni, mit mutatnak valójában a marketingadataid? A Mazurinál nemcsak riportokat készítünk, hanem az adatokat üzleti összefüggésben értelmezzük: megnézzük, hol működik jól a rendszer, hol folyik el a büdzsé, és min érdemes változtatni a jobb eredményekért. Ha szeretnéd átnézni velünk a saját marketinged teljesítményét, egyeztessünk egy konzultációt!