Mi az a Facebook Wi-Fi?

Mi az a Facebook Wi-Fi?

A Facebook ismét egy újítással rukkolt elő, egyelőre csak az amerikai felhasználók körében ugyan, mely a Facebook Wi-Fi névre hallgat.

A Facebook Wi-Fi révén olyan funkciókhoz férhetsz hozzá, amelyek segítenek több látogatót szerezni a vállalkozásod számára, alig mindössze húsz perc alatt. A beállítás egyszerű és nincs szükség technikai ismeretekre sem hozzá. Minden hónapban emberek milliói keresnek Wi-Fi-hálózatot a Facebookon keresztül; ez az új funkció segíthet nekik felfedezni a hozzád hasonló vállalkozásokat, te pedig több emberrel veheted fel a kapcsolatot. A Facebook Wi-Fi használata esetén a látogatóidnak többé nem kell elkérniük a Wi-Fi jelszót tőled vagy munkatársaidtól, ügyfeleidtől. A vendégeknek az internetkapcsolathoz be kell lépniük a Facebookra, és be kell jelentkezniük vállalkozásodnál. Emellett azt is korlátozhatod, hogy mennyi ideig használhatják az ügyfelek a Wi-Fi-hálózatot az egyes bejelentkezések során.

De hogyan csináld?

Először is szükséged lesz egy üzleti oldalra a Facebookon, amelynek fizikai címét szerepeltetni kell az oldal adatai között. Emellett adminisztrátornak is kell lenned a vállalkozásod oldalán. Ha van Facebook Wi-Fi-kompatibilis útválasztód, alig húsz perc alatt magad is elvégezheted a beállítást, vagy egy helyi technikus segítségét is kérheted.

Az első lépés, hogy engedélyezd a Facebook Wi-Fit az útválasztó beállításaiban, majd kapcsold hozzá a Facebook-oldaladat a Facebook Wi-Fihez, és add meg a beállításokat.

Ellenőrizd, hogy a Facebook Wi-Fi engedélyezve van-e, ehhez csatlakozz újra a Wi-Fi-hálózathoz. Ha engedélyezve van, megjelenik egy párbeszédpanel, amely arra kér, hogy csatlakozz a Wi-Fihez úgy, hogy bejelentkezel a Facebook-oldaladra, és megadod helyszínként az oldaladat.

És kész is vagy!

A funkció még elég új, de remélhetőleg az USA-ban aratott sikere után hozzánk is mihamarabb eljut az innováció, amivel organikusan fellendíthetjük már meglévő oldalaink forgalmát, látogatottságát és növelhetjük népszerűségük. Hisz mi lehetne jobb reklám az ingyen Wi-Finél?

Forrás: https://www.facebook.com/facebook-wifi

A Black Friday jelenség és ami mögötte van

A Black Friday jelenség és ami mögötte van

A Black Friday minden évben felemészti egész Amerikát. Mint ahogy az október vége másról sem szól, csak a Halloweeni lázról, úgy a Hálaadás utáni első péntek a gigantikus leértékeléseké és az erőszakos dulakodásé az üzletekben.

Az ünnep nagy múltra tekint vissza és sokan innen datálják a karácsonyi szezon kezdetét is, hisz legtöbben ekkor vásárolnak be a fa alá. Amerikában, legalábbis.

Nálunk a Fekete Péntek nem egyetlen napról szól; a cégek sokszor már hetekkel előre, nagyjából november második felétől kezdve megosztják akcióik, melyekkel a vásárlók egészen december elejéig élhetnek is. Amerikában nem ritkák az 50%-os kedvezmények, de vannak, akik egészen 70-80%-okig, önköltség alá is, elmerészkednek, míg hazánkban legtöbbször a sztenderd 20-30%-os akciókat sem ugorják meg az üzletek.

Magyarországon, bár már évek óta próbálják meghonosítani a kapitalizmus legnagyobb ünnepét, eddig nem jártak áttörő sikerrel. A magyarok lelkesedése sokszor elenyésző a Black Friday akciók irányába, ezért pedig legtöbbször az üzleteket okoljuk. A turpisság már októberben kezdetét veszi az áremelésekkel, melyek november végén újra csökkenő tendenciát mutatnak; tulajdonképpen felveszik eredeti áruk, ám így már rögtön rájuk is kerülhet az akciós címke. Emellett ott vannak azok a hangzatos 80-90%-os akciót hirdető plakátok, felugró reklámablakok és szórólapok mindenütt, melyek hatalmas kedvezményeket ígérnek, ám amikor betoppanunk az üzletbe, rá kell jönnünk, hogy a hirdetett termékek vagy eladhatatlanok, régiek vagy egyszerűen sérültek. Sokan ilyenkor olyan, a raktárban ragadt rétegtermékeket akcióznak le, amelyek az év többi részében is szinte aladhatatlannak minősülnek.

Az átverés azonban itt még nem áll meg; mint gombák az eső után, úgy tűnnek fel Black Friday alatt a scamek, azaz olyan, zömében webáruházak, amelyek csak lehúzni akarják a vásárlókat, valójában nincs mögöttük valódi cég. Ezeket mindig gyorsan kiszűrhetjük, ha jobban átnézzük a részleteket, ám a kevésbé járatos szemek könnyedén csalás áldozatai lehetnek.

Azonban sokakat még ezek a kondíciók sem állítanak meg. Magyarország berendezkedése nem kapitalista; míg Amerikában az emberek átlagosan újat vesznek, főleg elektronikai termékekből, addig a magyarok hajlamosak az olcsóbbat választani, akár több éves modelleket is, hogy kedvezőbben jöjjenek ki anyagilag. Ezzel szemben az USA emberei átlagosan mindig az új termékeket keresik, ennélfogva az áruházak a tavalyi termékeket már olyan magas akciókkal szórhatják ki, melyek, ha nekik nem is termelnek profitot, olyan marketingértékkel rendelkeznek, amelyek nagy népszerűséget indikálnak az év többi részében. Egy veszteséges napból így lesz profit az év többi részére.

Mivel külföldön a Black Friday egyetlen nap, addig itthon már november közepén elkezdődnek az akciók. Amerikában, mint említettük, a Fekete Péntek a karácsonyi bevásárlás és készülődés alapköve, innentől datálhatjuk az ünnepi időszakot, azonban ez a magyar vásárlási szokásokat nem fedi teljesen. Itt az akciók karácsonyi előtti költekezések csupán, a legtöbben még nem az ünnepekre vásárolnak, ezzel kimerítve magukat anyagilag, mielőtt beköszöntene a december.

Minden a digitális nomádokról

Minden a digitális nomádokról

Az egyik kifejezés, amely a COVID-19 során gyorsan bekerült a szótárunkba, az a „digitális nomád”. A digitális nomád egy olyan valaki – talán pont te is -, aki online technológiákat használ, hogy gyakorlatilag bárhonnan elvégezhesse a munkáját. Sok ország igyekezett, hogy vonzóbbá váljon a digitális nomádok számára, meghosszabbított vízumot vagy speciális munkaengedélyt kínálva nekik, hogy így távolról – és megfizethető módon – dolgozhassanak.
A közelmúltban egy felmérés készült, arról hogy a digitális nomádok számára melyek a legjobb országok. A kutatás az internet-hozzáférést és -sebességet, a lakáskölcsönzési költségeket, a nyelvi nehézségeket, a munkavízum költségét – és hozzáférhetőséget, valamint a távmunka-vízum hosszát hasonlította össze. Norvégia az első helyen végzett, összességében 7,88 ponttal a tízből, 9,10-es digitális nomád elfogadással. Mexikó a második lett 7.30-mal, amelyet Németország, Portugália és Izland követett. A digitális nomádok számára a legunoptimálisabb ország az Egyesült Arab Emírségek, a nyelvi nehézségek miatt, amelyet a Grúz Köztársaság, Antigua és Horvátország követ – nagyrészt a távmunkavízumuk korlátozott időtartama miatt.
Ti csinálnátok, csináltatok valaha hasonlót?
Forrás link