A Black Friday jelenség és ami mögötte van

A Black Friday jelenség és ami mögötte van

A Black Friday minden évben felemészti egész Amerikát. Mint ahogy az október vége másról sem szól, csak a Halloweeni lázról, úgy a Hálaadás utáni első péntek a gigantikus leértékeléseké és az erőszakos dulakodásé az üzletekben.

Az ünnep nagy múltra tekint vissza és sokan innen datálják a karácsonyi szezon kezdetét is, hisz legtöbben ekkor vásárolnak be a fa alá. Amerikában, legalábbis.

Nálunk a Fekete Péntek nem egyetlen napról szól; a cégek sokszor már hetekkel előre, nagyjából november második felétől kezdve megosztják akcióik, melyekkel a vásárlók egészen december elejéig élhetnek is. Amerikában nem ritkák az 50%-os kedvezmények, de vannak, akik egészen 70-80%-okig, önköltség alá is, elmerészkednek, míg hazánkban legtöbbször a sztenderd 20-30%-os akciókat sem ugorják meg az üzletek.

Magyarországon, bár már évek óta próbálják meghonosítani a kapitalizmus legnagyobb ünnepét, eddig nem jártak áttörő sikerrel. A magyarok lelkesedése sokszor elenyésző a Black Friday akciók irányába, ezért pedig legtöbbször az üzleteket okoljuk. A turpisság már októberben kezdetét veszi az áremelésekkel, melyek november végén újra csökkenő tendenciát mutatnak; tulajdonképpen felveszik eredeti áruk, ám így már rögtön rájuk is kerülhet az akciós címke. Emellett ott vannak azok a hangzatos 80-90%-os akciót hirdető plakátok, felugró reklámablakok és szórólapok mindenütt, melyek hatalmas kedvezményeket ígérnek, ám amikor betoppanunk az üzletbe, rá kell jönnünk, hogy a hirdetett termékek vagy eladhatatlanok, régiek vagy egyszerűen sérültek. Sokan ilyenkor olyan, a raktárban ragadt rétegtermékeket akcióznak le, amelyek az év többi részében is szinte aladhatatlannak minősülnek.

Az átverés azonban itt még nem áll meg; mint gombák az eső után, úgy tűnnek fel Black Friday alatt a scamek, azaz olyan, zömében webáruházak, amelyek csak lehúzni akarják a vásárlókat, valójában nincs mögöttük valódi cég. Ezeket mindig gyorsan kiszűrhetjük, ha jobban átnézzük a részleteket, ám a kevésbé járatos szemek könnyedén csalás áldozatai lehetnek.

Azonban sokakat még ezek a kondíciók sem állítanak meg. Magyarország berendezkedése nem kapitalista; míg Amerikában az emberek átlagosan újat vesznek, főleg elektronikai termékekből, addig a magyarok hajlamosak az olcsóbbat választani, akár több éves modelleket is, hogy kedvezőbben jöjjenek ki anyagilag. Ezzel szemben az USA emberei átlagosan mindig az új termékeket keresik, ennélfogva az áruházak a tavalyi termékeket már olyan magas akciókkal szórhatják ki, melyek, ha nekik nem is termelnek profitot, olyan marketingértékkel rendelkeznek, amelyek nagy népszerűséget indikálnak az év többi részében. Egy veszteséges napból így lesz profit az év többi részére.

Mivel külföldön a Black Friday egyetlen nap, addig itthon már november közepén elkezdődnek az akciók. Amerikában, mint említettük, a Fekete Péntek a karácsonyi bevásárlás és készülődés alapköve, innentől datálhatjuk az ünnepi időszakot, azonban ez a magyar vásárlási szokásokat nem fedi teljesen. Itt az akciók karácsonyi előtti költekezések csupán, a legtöbben még nem az ünnepekre vásárolnak, ezzel kimerítve magukat anyagilag, mielőtt beköszöntene a december.

Minden a digitális nomádokról

Minden a digitális nomádokról

Az egyik kifejezés, amely a COVID-19 során gyorsan bekerült a szótárunkba, az a „digitális nomád”. A digitális nomád egy olyan valaki – talán pont te is -, aki online technológiákat használ, hogy gyakorlatilag bárhonnan elvégezhesse a munkáját. Sok ország igyekezett, hogy vonzóbbá váljon a digitális nomádok számára, meghosszabbított vízumot vagy speciális munkaengedélyt kínálva nekik, hogy így távolról – és megfizethető módon – dolgozhassanak.
A közelmúltban egy felmérés készült, arról hogy a digitális nomádok számára melyek a legjobb országok. A kutatás az internet-hozzáférést és -sebességet, a lakáskölcsönzési költségeket, a nyelvi nehézségeket, a munkavízum költségét – és hozzáférhetőséget, valamint a távmunka-vízum hosszát hasonlította össze. Norvégia az első helyen végzett, összességében 7,88 ponttal a tízből, 9,10-es digitális nomád elfogadással. Mexikó a második lett 7.30-mal, amelyet Németország, Portugália és Izland követett. A digitális nomádok számára a legunoptimálisabb ország az Egyesült Arab Emírségek, a nyelvi nehézségek miatt, amelyet a Grúz Köztársaság, Antigua és Horvátország követ – nagyrészt a távmunkavízumuk korlátozott időtartama miatt.
Ti csinálnátok, csináltatok valaha hasonlót?
Forrás link
A TikTok márkabiztonsággal, hirdetésméréssel és kereskedelmi lökéssel csábítja a hirdetőket

A TikTok márkabiztonsággal, hirdetésméréssel és kereskedelmi lökéssel csábítja a hirdetőket

Az első globális, marketingszakemberek számára szervezett eseményével a TikTok meg akarja mutatni a márkáknak és a marketingszakembereknek, mennyire életképes platform a hirdetésekhez. A növekvő használati szintek és az iparági bizalom ellenére a közösségi alkalmazásnak nehézségei akadtak a marketingszakemberek meggyőzésében arról, hogy biztonságos márkakörnyezet, részben a hirdetések mellett megjelenő, életkornak nem megfelelő anyagok, valamint az influenzabotrányok miatt. A TikTok ezen problémák megoldásán dolgozva átirányíthatja a figyelmet arra, hogy az influencermarketing hogyan ösztönözheti a fogyasztók kiadásait.

A TikTok World bejelentett funkciói között szerepel a Global Alliance for Responsible Media (GARM) márkabiztonsági és alkalmassági keretrendszeréhez igazított készletszűrő. A szűrő segítségével a hirdetők jobban szabályozhatják, hogy a platformon hol jelennek meg hirdetéseik. Az Integral Ad Science (IAS), az OpenSlate és a Zefr vállalatokkal közösen tervezett egyéb biztonsági megoldások is arra törekszenek, hogy segítsenek a márkáknak a relevánsabb tartalom közelében elhelyezni hirdetéseiket.

A hirdetésmérés fejlesztései tovább növelhetik a marketingesek bizalmát az alkalmazás iránt. A TikTok bejelentette partnerségét a DoubleVerify szoftverplatformmal, hogy a hirdetők számára kampány láthatóságot biztosítson, az alkalmazás hasonló kapcsolatára építve az Oracle Moat-jával. Annak megértése, hogy az elkötelezettség hogyan vezet a fogyasztói vásárláshoz, még mindig olyan terület, ahol a digitális aktivációk elmaradnak az offlinehoz képest, és különösen a TikToknak kell azon dolgoznia, hogy legyőzze a márkákat a hosszú távú befolyásoló marketinggel.

A TikTok kifejlesztette új, alkalmazáson belüli vásárlási termékét is. Az első és harmadik féltől származó integrációval a márkák eldönthetik, hogy milyen mértékben kívánják ellenőrizni a kereskedői élményt. A jelenlegi harmadik felek partnerei közé tartozik a Shopify, a Square, az Ecwid és a PrestaShop, amelyek hamarosan megjelennek. A platform kétféle interaktív hirdetést is megismételt, amelyek a márkák számára elérhetők lesznek – gyűjtőhirdetések és dinamikus kirakathirdetések (korábban dinamikus termékhirdetések).

Ez utóbbi bejelentések a platform közelmúltbeli erőfeszítéseit követik az e-kereskedelmi képességek fokozása érdekében. A TikTok augusztusban a Publicisszal együttműködve különleges előnyöket biztosított az ügynökségcsoport ügyfeleinek, például a közelgő termékek tesztelésére és egy inkubátorprogramban való részvételre. Az ilyen felajánlások a TikTok azon tervének részét képezik, amelynek célja, hogy a kizárólag Z generációs fogyasztókon túl kiterjessze az alkalmazásban hirdető márkák körét.

Forrás: https://www.marketingdive.com/news/tiktok-entices-advertisers-with-new-brand-safety-ad-measurement-and-commer/607352/?fbclid=IwAR3fpZ1IKeJLatPlImOAabk5EEcG8vX5TGmvv7r3Kk_sMTvabBFr02aNfsE

 A Burger King UK 600 millió fonttal készül a londoni tőzsdére

 A Burger King UK 600 millió fonttal készül a londoni tőzsdére

 A Burger King gyorséttermi óriás egyesült királyságbeli része a hírek szerint jövőre mintegy 600 millió fontért készül bevenni a londoni tőzsdén.
 A Sunday Times szerint az étterem tulajdonosa tárgyal az Investec és a Numis bankárjaival, és közel áll ahhoz, hogy kinevezzen egyet tanácsadónak is.
 A Bridgepoint magántőketársaság a Burger King brit részlegének tulajdonosa, és 2018-ban megállapodást kötött a Restaurant Brands International (RBI) társasággal, hogy 20 évig a mesterfranchise vevője lesz az országban. Az ügylet kizárólagos jogokat biztosított a cégnek a márka számára, és ellenőrizte a márka javaslatait is.
 A Bridgepoint egyidejűleg felvásárolta a Caspian UK Group-ot, az Egyesült Királyság egyik legnagyobb Burger King franchise tulajdonosát 74 étteremmel. Összességében a cég körülbelül 530 telephelyet üzemeltet az Egyesült Királyságban, amelyek többsége franchise-tulajdonosok tulajdonában állnak.
 A Burger King UK 2020-ban 117 millió font árbevételről számolt be, ami 2019-hez képest 16 millió fontot jelent a járvány hatása ellenére is.
 Az év elején a Sky jelentése szerint a Bridgepoint jövőre szeretné eladni a Burger King brit jogainak működtetését. A Times szerint az eladás lehetősége még nyitva áll, és 500 és 600 millió font között lehet.
Forrás: https://www.marketingweek.com/marketing-news/